Tisztelt Kollégák!
A Medicus Anonymus szerkesztőségének kérdéseire az alábbi válaszokat állítottam össze, kibővítve további kérdéseimmel. Természetesen lehetne bővíteni, kiegészíteni, de ezt tekintsük vitaanyagnak. A kérdésekre adott válaszok ismerete jelentősen javítaná az érdekképviseletet.
Tisztelettel: dr. Kertai Aurél
1. Szükséges forrásbővítés az egészségügyi rendszerben? Ha igen, ennek formái:
a. Tényleges forrás bővítés,
b. relatív, azaz az alapcsomag szűkítése, racionalizálás /ellátási utak, diagnosztika, terápia szabályozása/ a felszabaduló összeg átcsoportosítása, bérre, infrastruktúra fejlesztésére,
c. a fentiek keveréke.
A tényleges forrásbővítés szükséges. Ennek ütemezése lehet lépcsőzetes, de kívánatosabb lenne a 2002 év vége óta történt reálérték csökkenés egyszeri azonnali pótlása, majd az uniós átlagnak megfelelő szintre történő emelése három éven belül, továbbá folyamatos emelése a finanszírozásnak a feladatok bővülése, az infrastruktúra szakmai és helyi lehetőségeknek megfelelő fejlesztése, alapfelszerelés szükség szerinti cseréjének és bővítésének, valamint a jövedelemi viszonyok további folyamatos javítása érdekében.
Az alapcsomag szűkítése csak olyan, a szakma által elfogadott mértékben lehetséges, mely a minőségi betegellátást nem veszélyezteti. Jelenleg is vannak diagnosztikai korlátok, de az innen felszabaduló összegből „javítani” az alapellátást nem tartom etikusnak, a betegeken spórolunk a saját hasznunkra megjegyzésekkel fognak támadni.
2. Mit gondolsz az amortizációról?
Szükséges lenne az egészségügyben is a bevezetése? Formái?
a. Forrásbővítéssel, ami az amortizációt pótolná, de maradnánk az adómentesség körben?
b .ÁFA körbe kerülnénk és forrásbővítés is lenne,
c. Csak az infrastruktúra kerülne ÁFA körbe, a szolgáltatásaink nem /speciális szabályozás/.
2/a-hoz. Az 1.ponthoz adott válaszban erre is utaltam.
2/c-hez:
- Ez a speciális szabályozás akkor kerülhet előtérbe, ha a működtetési /praxis/ jog újraszabályozása során a háziorvosi alapellátás helyzetét gyökeresen megváltoztatják. Az infrastruktúra átadása a szolgáltatóknak (jelenleg túlnyomó többségben önkormányzati tulajdonú rendelőben dolgoznak)
- A magántulajdonban lévő infrastruktúrával rendelkező praxisok esetén hasznos lehet hosszútávon.
3.A jövőben fenntartható az orvosválasztás, intézményválasztás, terápia szabadsága, vagy szabályozott, korlátozott ellátás szükséges?
A szabad háziorvos-választást meg kell tartani, de a háziorvos jogát is arra, hogy a kötelező területen kívülről kit vegyen át. Az intézményválasztással jelenleg problémák vannak, nem szabályozott, hogy a háziorvos szerinti területi intézménybe utalhat-e lakóhely szerint nem odatartozó pacienst. Ezt a paciensre kellene bízni. Jelenleg is van rá szabályozás (mely nem jó) de senki nem tartja be (befogadó nyilatkozat).
A gyógyszeres terápiánál a szükségleteknek megfelelő ellátást a háziorvosi kompetencia körébe kell helyezni.
Háziorvosi szakvizsga mellett más szakvégzettség területén végezhető tevékenység díjazása a szakmai szorzókban kerüljön finanszírozásra.
4.Szükséges lenne újra szabályozni a finanszírozó /OEP/ és a háziorvosok kapcsolatát, ha igen, milyen elvek mentén?
Igen! Valós vállalkozások és OEP között kötendő polgárjogi szerződés alapján a jelenlegi diktátum helyett (vagy elfogadod és dolgozhatsz, vagy mehetsz munkanélkülinek)
5.Melyek lennének azon jogszabályok, amelyeket sürgősen visszavonni vagy átalakítani kellene? /Kiemelten a páciensek regisztrációjának megújítása, életkorhoz kötött szűrő vizsgálatok, korbácsrendelet, minőségi indikátor rendszer stb../.
A felsoroltak közül mindegyiket újra kell gondolni.
Törzskarton megújítása
Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok
- Jelenlegi jogszabályok bizonytalanságokat tartalmaznak, és egyébként a két rendelet átfedést tartalmaz. A paciens nem kötelezhető a fenti vizsgálatokon történő megjelenésre! Ezért a háziorvost nem érheti szankció.
Gyógyszer felírását az ár alapján szankcionálni nem lehet! Az ezzel kapcsolatos adminisztrációs kötöttségeket (pl. nyilatkozat aláíratás) el kell törölni. A hatóanyag-finanszírozás esetén nincs jelentősége az OEP számára, hogy melyik gyógyszert írjuk fel. Megmarad a paciens és az orvos választási szabadsága.
Minőségi indikátor rendszerrel több probléma van. Számomra érthetetlen volt, hogy két „0” érték között hogyan lehetett –100 % különbség (első értesítés). Ezen kívül a 4/2000 Eü.M. rend. 8. § (1) A háziorvosi és fogorvosi tevékenység minőségbiztosítása a tevékenységet végző orvos feladata. Ehhez akarna támpontot adni?
A háziorvoshoz nem jut el a paciensénél másutt, a TB terhére történt vizsgálatokról információ. Ennek megvalósulása esetén tudná célzottan szűrővizsgálatokra felkérni betegét.
Ezek mellett számos olyan jogszabály, ill. joggyakorlat van, amit meg kell változtatni (pl. felesleges, esetleg azonos tartalmú jelentések küldése több állami szerv felé)
A praxis adás-vételének adó- és illetékmentessé tétele.
A praxisvásárlás praxisköltségként történő elszámolhatóságának megoldása
Az önkormányzat – háziorvosi praxis közötti feladatátvállalási szerződés egységessé tétele, ettől eltérni csak a praxis (betegellátás) javára lehessen
-
A duális finanszírozási elv alapján a rendelő üzemképes állapotban történő ingyenes biztosítása Nagy értékű műszerek önkormányzati pótlása (amit átvállaltunk, de a TB finanszírozást erre vonatkozóan megszüntették, és az önkormányzat/ok/ jelenleg elhárítanak.Praxis át(el)- adáskor, öröklésekor a vagyoni értékű jog megőrzésének garantálása (ennek részleteként összefüggés van a praxisalap tervezettel, 6 hónapos eladási határidő eltörlése)
6. A globalizáció korában is a cél az elkülönült háziorvosi praxisok fenntartása, vagy elmozdulás a szakmai és gazdálkodási együttműködés irányába?
Ez bonyolult kérdés, mindig „attól függ”, hogy hol vagyunk (nagyobb városok, vidék különbsége), és kikkel dolgozunk közvetlenebb kapcsolatba. Csak önkéntes alapon és megfelelő jogi szabályozással tudom elképzelni
A szakmai együttműködés mit takarna? Több szakvégzettséggel együtt dolgozó csoport-praxist? Itt mi lenne a paciens háziorvos és/vagy szakorvos választási jogával?
Gazdálkodási együttműködés csak önálló bevétel – kiadás és közös költség elszámolás megtartásával valósítható meg. Erre jelenleg a szövetkezeti formát gondolom a legalkalmasabbnak a gazdasági elszámolhatóság, tulajdonviszonyok, felelőségi – kártérítési szempontok és az együttes szerződői képviselet (OEP, önkormányzat/tok) alapján. Ez a kérdés is átfedésben van a praxisjog újragondolásával.
7. Érdemes a praxisjogot a jelenlegi formájában fenntartani? Változtatások jellege?
NEM ! A kérdés, hogy a politikai elképzelések mennyire esnek össze a miénkkel? Egy teljesen új törvény a háziorvosi praxisjogról melyben minden kérdés konszenzus alapján szabályozva lenne, vagy egy kerettörvényt alkotnának, kiszámíthatatlan későbbi részletszabályozással.
8. Ápolói kompetencia tovább fejlesztése? Önállóan végezhető tevékenysége? Pl. Beállított gyógyszerek ismételt felírása, adott ideig, önállóan! Szűrővizsgálati beutalók, önállóan! /Azaz ne kelljen az orvosnak pecsételni ezeket, mintha ő írta volna!/
A szakápolói hatáskört tovább kell növelni! Önálló - szakmai konszenzus alapján meghatározott - tevékenységet folytathasson. Személyi pecsétjogot kell biztosítani részükre. A krónikus paciensellátásban a háziorvos irányítása mellett önállóan végezhessen munkát.
9. A felelősségi rendszer átalakítása? /A finanszírozóval szerződött szolgáltatók esetében a kártérítési perekben a finanszírozó álljon helyt /lehetőleg évente elemezzék a felmerült kár és térítésének jellegét, ne életre szóló, nagy összegű kártérítések legyenek/. Az ügy lezárása után vizsgálja a finanszírozó, a szolgáltató megszegte az előírásokat, ha igén folytasson vele szemben eljárást./
A kérdés megfontolást igényel! Jelenleg a háziorvosi szolgáltató a biztosítási összegéig és ezen túl a vállalkozási formától függően esetleg vagyonával is felelhet a kártérítés összegéig. Mivel ez az összeg nem korlátlan, ezért kevés a háziorvosok ellen indított kártérítési per. Ha egy relatíve korlátlan társadalombiztosítás állna a perelhető fél helyébe ezeknek a kártérítési pereknek a száma nagyon megnőhetne. Egy állami egészségbiztosító létrehozása azonban megfontolandó, ahol az egészségügyi szolgáltató elfogadható áron tud biztosítást kötni.
További kérdéseim: Támogatná-e ? ….
10. A kötelező kamarai tagság visszaállítását
11. Ha igen – ezen belül önálló háziorvosi képviseletet (alelnöki szinten)
12. Ha nem - a különböző háziorvosi szervezetek közös képviseleti szövetségét
13. Az érdekképviselet során valamilyen nyomásgyakorló eszköz igénybevételét (ennek formáit csak két-háromezer jelentkező esetén érdemes megbeszélni)
14. A háziorvosi praxisok eladhatósága, és a betegellátás folyamatosságának biztosítása érdekében a belgyógyász szakvizsgával rendelkezők részére azonnali működtetési jog vásárlását
15. A működtetési jog adott (eddig is ellátott) területhez való kötöttségét (koncessziós jog – ajánlom))
16. Önálló (működtetési jog nélküli) vállalkozási formában háziorvosi helyettesítésre lehetőséget adó jogszabály (pl. ÁNTSZ engedély) megalkotását
17. A praxis adás-vételének adó és illetékmentessé tételét
18. Praxisnagyság-arányos rendelési időt (2000 fő felett napi 6 óra)
19. Hogy a jelenlegi kártyaarányos finanszírozás 40 %-a minőségi elemek alapján finanszírozódjon (a jelenlegi 60%-a biztos, a többi változó!!)
20. Hogy a nem TB finanszírozás terhére történő vizsgálatok díját jogszabály határozza meg a szolgáltatókkal előzetesen egyeztetve (pl, eü. könyv alkalmassági, szakvélemények adása, nem kötelező védőoltások beadása, foglalkozásegészségügyi térítési díjak minimal összegének meghatározása stb.)
2012. január 24. kedd, 17:28 | 
Írta: admin |
Comments
5.Melyek lennének azon jogszabályok, ...
A jogi környezetet figyelmen kivül ke...
Kedves Aurél, ami még nekem eszembe j...
c. Csak az infrastruktúra kerülne ÁFA...
Tisztelt Doktor úr! Kedves Aurél! Min...