Egészségügyi Államtitkárságnak elküldve 2010 júniusában.

Több alkalommal foglalkoztam egyes jogszabályok gyakorlati alkalmazásának problémáival. Megpróbáltam a jogszabályok idézésével véleményemet megírni.

Színjelzések:

A felmerült megoldási javaslatok

A jogszabályban talált megemlített szövegrészek

Érthetően ezek csak a tűzoltásra alkalmas pontok, a teljes háziorvosi praxisjog és az alapellátásra vonatkozó jogszabályok újraszabályozása szükséges.

Dr. Kertai Aurél

1990. évi LXV. törvény

8§ (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

A dualis finanszírozási elv alapján az alapellátás biztosítása nem csak abban áll, hogy az orvosi ellátást feladatátadás formájában megoldja,  hanem abban is, hogy a működéshez szükséges infrastruktúrát (fűtött, világított (stb.) rendelőt és a minimál felszerelést) biztosítsa!

1995. évi CXVII. Törvény

28. § (1) Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy - a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve - a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Egyéb jövedelem különösen

b) az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti működtetési jog átruházásából származó bevételnek a korábban értékcsökkenési leírás címén költségként el nem számolt szerzési értéket és a megfizetett illetéket meghaladó része.

1990. évi XCIII. Törvény az illetékekről

Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek alapvető szabályairól, továbbá az igazgatási és bírósági szolgáltatások díjának megállapításáról a következő törvényt alkotja:

12§

(5) Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának folytatása és ajándékozása esetén az illeték mértéke a 13. § (7) bekezdésében meghatározott illetékalap 10%-a.

A MŰKÖDTETÉSI JOG ÁTRUHÁZÁSÁBÓL (ÖRÖKLÉSÉBŐL) SZÁRMAZÓ JÖVEDELMET ADÓ ÉS ILLETÉKMENTESSÉ KELL TENNI

/ennek költségvetési vonzata gyakorlatilag nincs/

1995. évi törvény

70. § (9) Nem kell a cégautó-adót megfizetni azon cégautó után,

d) amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által - az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló kormányrendelet alapján - finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek;

módosítása szükséges:  ezen feladatok mellett ellátott egyéb egészségügyi (nem TB által finanszírozott) tevékenység esetén útnyilvántartási kötelezettség nélkül  .   A TB ellenőrzési gyakorlat megváltoztatása is szükséges.

1993. évi III. Tv

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

A háziorvosi igazolások nagy részének kiadása felesleges adminisztrációs terheket ró a rendszerre (meglévő, ismert állapotok újraigazolását kérik)

A KGY rendszer felülvizsgálata szükséges,  akár eltörlése is szóba jöhetne.  A szociális problémákat az illetékes szerveknek (ÖK) kell megoldani, nem a Társadalombiztosítónak.

2000. évi II. törvény az önálló orvosi tevékenységről

2.§

(6)….- a működtetési jogot a korábbi jogosult halálától számított 6 hónapon belül ingyenesen vagy visszterhesen elidegenítheti.

(7) Ha a működtetési jog elidegenítésére a (6) bekezdés alapján jogosult személy e jogával az ott megjelölt határidőn belül nem él, a működtetési jog megszűnik.

Megszüntetése  szükséges  - de a működtetési joggal kapcsolatos összes problémát egy új „praxisjog” törvénynek kell szabályozni

17/2007. (II. 13.) Korm. Rendelet a minőségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzéséről

Törlése szükséges

2§ (1) b) célérték: a külön jogszabályban meghatározott ATC csoportokba tartozó - az egészségügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) által minden naptári negyedévben kihirdetett hatóanyagot, illetve hatóanyagokat tartalmazó - közfinanszírozott gyógyszereknek e rendeletben meghatározott szempontok szerinti, valamint az adott terápiás terület tekintetében irányadó irányelvekben és finanszírozási protokollokban lefektetett elvek szem előtt tartásával, az adott terápiás területen a gyógyszerek támogatással történő rendelésére vonatkozó - egy napi terápiára jutó társadalombiztosítási támogatás ATC csoportra forintban kifejezve - elvárt értéke;

Példaként kiemelve ez a pont.  A gyógyszerelés negyedévenkénti megváltoztatása az árviszonyok miatt szakmailag és emberileg elfogadhatatlan.

19/2009. (I. 30.) Korm. Rendelet

a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (GET) rendelkezéseinek végrehajtásáról

59.§  .

273/2007. (X. 19.) Korm. Rendelet

a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

33. §

Ismét nem TB finanszírozott tevékenység,  melynek költségeit senki nem fizeti meg,  és ezen adatok az érintett személynél már megvoltak

301/2007. (XI. 9.) Korm. Rendelet

a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról

Egészségügyi ellátás

26. § (1) Ha az elismerését kérő nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén az egészségügyi szolgáltatások közül térítésmentesen jogosult

a) a háziorvosi ellátás körébe tartozó vizsgálatokra és gyógykezelésre;

db) a h) pont szerinti gyógyszerek közé nem tartozó, mással nem helyettesíthető gyógyszerre és a gyógyszer beadásához szükséges gyógyászati segédeszközre;

h) külön jogszabály szerint a „közgyógyellátásra jogosultak” részére térítésmentesen, illetve „egészségügyi rendelkezés” alapján 90%-os vagy 100%-os társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerre és kötszerre;

j) az életkorához kötött kötelező védőoltásra.

27. § (1) Az elismerését kérő háziorvosi ellátása a befogadó állomáson történik.

(2) A befogadó állomáson kívül tartózkodó elismerését kérő a szálláshelye szerinti - területi ellátási kötelezettséggel egészségügyi szolgáltatást nyújtó - háziorvosnál jogosult ellátásra.

Ennek az ellátási formának a költségnövelő tényét külön díjazásban kell részesíteni

164/1995. (XII. 27.) Korm. Rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről

Ezt a feladatot ORSZI hatáskörbe kell helyezni  és a jogosultsági egészségi állapotot át kell szabályozni. Meglepően kevesebb lenne a valódi mozgáskorlátozottak és igazolványaik száma.

15/2009. (X. 6.) HM-EüM együttes rendelet

a hadkötelesek katonai szolgálatra való alkalmassága elbírálásának rendjéről

A  hadköteles sorozás előtti orvosi vizsgálata

3.§

(2) A hadkiegészítő parancsnokság felhívása alapján a hadköteles a felhíváshoz két példányban mellékelt Hadköteles Egészségügyi Törzslapja megnevezésű nyomtatvánnyal (a továbbiakban: Törzslap) a választott háziorvosánál, ennek hiányában a lakóhelye szerint illetékes háziorvosnál (a továbbiakban együtt: háziorvos) köteles jelentkezni. A Törzslap mintáját az 1. melléklet tartalmazza.

Mióta van ismét hadkötelezettség ??   A katonai alkalmasság elbírálásához speciális ismeret kell,  ez nem lehet háziorvos  feladata !

40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet

az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről

7. § (1) Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó szabályzatban rögzíti az egyes munkakörök esetén elvégzendő időszakos alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát, a (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezésekre is figyelemmel.

(2) Az alkalmassági vizsgálatot

a) évente el kell végezni, ha az egészségügyi dolgozó

aa) alkalmasságát korrekciós eszköz használata mellett vagy rendszeres gyógyszer szedése esetén állapították meg,

ab) korlátozással történő alkalmasságát állapították meg,

ac) az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte,

b) kétévente el kell végezni - a (4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel -, ha az egészségügyi dolgozó olyan munkakörben tevékenykedik, amelyben jellemzően más egészségügyi dolgozó közreműködése nélkül betegellátás történik, illetve a betegellátás nem vagy nem kizárólag az egészségügyi szolgáltató telephelyén folyik.

(3) Időszakos alkalmassági vizsgálatot kell végezni

a) a tanulói, illetve hallgatói jogviszony keretében végzett egészségügyi tevékenység egy évet meghaladó folyamatos megszakítását követően,

b) az Ettv. 7. § (2) bekezdése szerinti jogviszony keretében végzett egészségügyi tevékenység egy évet meghaladó folyamatos megszakítása esetén,

c) az Ettv. 25. § (3) bekezdése szerinti esetben.

(4) A külön jogszabály szerinti háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok esetében a 62. életév betöltésének évében alkalmassági vizsgálatot kell végezni.

Eltörlése szükséges, negatív diszkrimináció a háziorvosokra nézve.

60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről

3. § (1) Minden egészségügyi szolgáltatónak biztosítani kell

a) a négyszemközti konzultációt is lehetővé tevő rendelőhelyiséget, amelyben

aa) az adott egészségügyi szolgáltatásra előírt tárgyi feltételek használata, illetve szakszerű tárolása - ideértve a gyógyszerek, a mérgező hatású anyagok és a veszélyes hulladék tárolását is - biztosított,

ab) az aa) pontban foglaltakon túl rendelkezésre áll a beteg fektetésére alkalmas vizsgálóágy,

ac) a beteg ellátását végző egészségügyi dolgozó számára a kézmosási, illetve fertőtlenítési lehetőség és a szükséges bútorzat biztosított;

b) a rendelőhelyiséggel közvetlen kapcsolatban lévő, vagy azon belül elkülönített öltöző területet, kivéve, ha az ellátás jellegéből adódóan a beteg fizikális vizsgálata nem szükséges;

(4) A betegek számára a háziorvosi szolgálatnál, valamint az Eütv. 3. § ga) alpontja szerinti gyógyintézetben biztosítani kell az akadálymentes környezetet.

Az  a) és b) pontok sok esetben nem teljesíthetők a jelenlegi rendelőkben, az aa) pont  „veszélyes hulladéktárolás”, (4) pont is ide sorolható.   Alapellátásban (TEK) Önkormányzati feladattá kell tenni az infrastruktúra biztosításával együtt.

15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről

Egészségügyi hulladékok

Az egészségügyi intézmények mellett - az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről szóló 1/2002. (I. 11.) EüM rendeletnek megfelelően - biztosítani kell a magánrendelőkben és a háziorvosi ellátás során képződő egészségügyi hulladék rendszeres begyűjtését és kezelését is. Ahol a rendeletben megadott 48 órán belül a fertőző hulladékok elszállítása nem megoldható, ott a hűtve tárolás kialakítása az elérendő cél.

Alapellátásban (TEK) Önkormányzati feladattá kell tenni az infrastruktúra biztosításával együtt.

78/1999. (XII. 29.) EüM-BM együttes rendelet a közterület-felügyelők egészségi, fizikai és pszichikai alkalmassági követelményeiről

4. § A felvételre jelentkezőnek az egészségi alkalmassági vizsgálaton be kell mutatnia:

b) háziorvosától beszerzett, korábbi egészségi állapotára vonatkozó egészségügyi dokumentációt,

Ennek költségvonzatát ki fedezi ?

18/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a szerv- és szövetátültetésre, valamint tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról

9. § (1) Ha a tiltakozó nyilatkozat megtétele az Eütv. 211. §-a (1) bekezdésében meghatározott közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban történik, azt a beteg

a) személyesen,

b) ajánlott postai küldeményként,

c) háziorvosa közreműködésével

juttathatja el az OTNY részére, az e rendelet 4. számú mellékletének a) pontja szerinti nyilatkozattal (a továbbiakban: hozzájáruló nyilatkozat) együtt. A beteg a hozzájáruló nyilatkozat kitöltésével egyezik bele az OTNY-be történő nyilvántartásba vételbe, valamint személyes adatainak kezelésébe.

(2) A tiltakozó nyilatkozatnak az OTNY-be történő felvétele nem feltétele a tiltakozás érvényességének.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a háziorvos a tiltakozó nyilatkozatot, valamint a hozzájáruló nyilatkozatot 3 munkanapon belül ajánlott postai küldeményként továbbítja az OTNY részére. Erről a beteg egészségügyi dokumentációjában feljegyzést készít.

A „tiltakozó nyilatkozat”  továbbításában a háziorvos postai küldönc szerepét meg  kell szüntetni.   Nem TB finanszírozott feladat.

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről Soron kívüli munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat

11. § (5) A személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot a munkát végző személyek esetében a háziorvos végzi, alkalmatlanság esetén az ÁNTSZ területileg illetékes kistérségi intézeténél - járványügyi érdekből - a tevékenységtől eltiltást kezdeményezi.

13. § (3) A munkaköri, szakmai, illetve a személyi higiénés alkalmasságot vizsgáló és véleményező iskolaorvos, a háziorvos a véleményt saját személyre szóló orvosi bélyegzőjével, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa emellett a szolgálat jogszerű működését tanúsító bélyegzővel is igazolja.

15/1998. (IV. 30.) NM rendelet

A nevelőszülői hálózatot működtető feladatai

95. § (1) A Gyvt. 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti egészségi állapot vizsgálatát a nevelőszülőnek jelentkező személy háziorvosa végzi. A háziorvosi véleménynek tartalmaznia kell, hogy a nevelőszülőnek jelentkező személy nem szenved-e

E rendeletben még több háziorvosi kötelezettség is le van írva

Szintén nem TB finanszírozott feladatok.  Térítési díját jogszabályban kell megállapítani.

33/1992. (XII. 23.) NM rendelet a terhesgondozásról

4. § A háziorvos a terhesgondozó szakorvossal és védőnővel együttműködve vesz részt a terhesgondozásban. Ennek során kiemelt figyelmet fordít az állapotos nő nála regisztrált korábbi, nem a terhességgel kapcsolatos kivizsgálásának és gyógykezelésének adataira, azok terhességre gyakorolt hatásaira. A terhesgondozás keretében

a) hetente két óra terhestanácsadást tart;

Átgondolandó pont !  Vannak rendelők, ahol csak a napi rendelési idő csökkentésével lehet ezt megoldani

16/1972. (IV. 29.) MT rendelet az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról

13/B. §

2) Más háziorvoshoz történő átjelentkezéskor, az átjelentkezést elfogadó háziorvos az érintett személy írásbeli hozzájárulásával átkéri az őt választó személy előző háziorvosától az egészségügyi törzskarton kivonatát.

(3) Az újonnan választott háziorvos a 13/B. § (1) bekezdésében foglaltak szerint igazolja, hogy az átjelentkezett személy orvosi ellátását vállalja.

(4) Az átjelentkezést kérő személy  az igazolás alapján elkéri előző háziorvosától a törzskarton kivonatát.

18/2000. (II. 25.) Korm. Rendelet a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a

8. § (1) A működtetési jogra vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha

a) a működtetési jog jogosultja a jog elnyerése iránti eljárás során az ügy érdemi elbírálása szempontjából rosszhiszemű volt,

b) a működtetési jog jogosultja a 4. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel már nem rendelkezik,

c) az ÁNTSZ három éven belül legalább két alkalommal jogszabálysértés miatt intézkedett, és a háziorvos a határozatban foglaltaknak nem tett eleget,

d) az ÁNTSZ ismételt figyelmeztetése ellenére a háziorvos az ellátást nem, illetve - a helyettesítés kivételével - nem személyesen nyújtja.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából rosszhiszeműnek minősül különösen az a személy, aki az eljárás során valamely, az engedély megadása szempontjából fontos tényt, adatot, körülményt elhallgat, adatot meghamisít, vagy más módon a hatóságot megtéveszti.

(3) Ha a háziorvos a tevékenység ellátására egészségi ok miatt vált véglegesen alkalmatlanná, a külön jogszabály szerinti alkalmassági vizsgálat időpontjától számított hatodik hónap első napján kell a működtetési jogra vonatkozó engedélyét visszavonni.

Méltánytalan, a táppénzjog tovább tarthat. Ezt a pontot finomítani kell

10. § (1) Ha a működtetési jog jogosultja a személyes szolgáltatásnyújtási kötelezettségének nem tud eleget tenni, illetve betöltetlen háziorvosi körzet esetén a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint kell a helyettesítésről gondoskodni.

(2) A helyettesítést olyan orvos láthatja el, aki megfelel a működtetési jog megszerzéséhez és a tevékenység gyakorlásához szükséges személyi feltételeknek.

11. § (1) A háziorvosi szolgáltatást nyújtó szervezetben önálló háziorvosi tevékenységet kizárólag működtetési joggal rendelkező tag, illetve alkalmazott láthat el.

Az alkalmazott szakorvosjelölt önálló tevékenységre jogosult,  de még sincs működtetési joga,  pontosítani kell,  a 10.§ (2)-tot  is,

217/1997. (XII. 1.) Korm. Rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

3. § 3/A. § (1) A biztosítottat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az adott szakma tekintetében - a progresszivitás figyelembevételével - a biztosított választása alapján

a) a biztosított bejelentett lakóhelye szerint, vagy

b) a biztosított bejelentett tartózkodási helye szerint, illetve

c) ha a beutaló orvos háziorvos, akkor az a) és b) pontban meghatározottakon túl a háziorvos telephelye (ennek hiányában székhelye) szerint ellátásra kötelezett járóbeteg-szakellátásra, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe lehet beutalni.

(2) A beutaló orvos a biztosított kérésére az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő, az adott szakellátás tekintetében a biztosított ellátására területileg nem kötelezett egészségügyi szolgáltatóhoz utalja be a biztosítottat, ha a szolgáltató a beutaló orvos vagy a biztosított felé írásban nyilatkozott arról, hogy fogadja a biztosítottat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a szakellátást nyújtó szolgáltató a beutaló orvos megkeresésére 48 órán belül írásban (postai vagy elektronikus úton) nyilatkozik arról, hogy fogadja-e a biztosítottat.

(4) Az egészségügyi szolgáltató a (3) bekezdés szerinti előzetes megkeresés során az ellátást csak az Ebtv. 18. §-ának (3) bekezdésében meghatározott esetben tagadhatja meg.

(5) A beutaló orvos vagy a biztosított felé a (2) bekezdés szerint tett nyilatkozat tényét, illetve a (3) bekezdés szerinti megkeresés tényét és a megkeresésre kapott választ a biztosított egészségügyi dokumentációjában kell rögzíteni, valamint a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat egy példányát a biztosított rendelkezésére kell bocsátani.

A legtöbb esetben a paciens kezdeményezi a területileg nem kötelezett eü. szolgáltatóhoz a beutalást.  Ennek adminisztrálását is csökkenteni kell, a 3.§ pozitívumai mellett a (2), (3) és (5) pont tekintetében egyszerűsíteni kell.

Utazási költségtérítés

(Az Ebtv. 22. §-ához)

Az utazási költségtérítés átgondolása szükséges.  Budapesten is lehet olyan szakellátásra menni, melynek utazási költsége több mint egyes vidéki településeknél.

43/1999 A háziorvosi ellátás finanszírozása

7/A. § Az alapellátási szolgálat - kivéve a 20. § szerinti iskola-egészségügyi, valamint a 19. § szerinti ügyeleti szolgálat - helyettesítéssel történő ellátása esetén a helyettesítő orvos/fogorvos a körzetének rendelési idején túl köteles a helyettesítéssel ellátott szolgálatra megállapított rendelési időnek legalább az 50%-át teljesíteni

Megszüntetése szükséges !  A napi munkaidő 8 óra a MTvk szerint.  Ezért szankcionálni nem lehet.

8. § (1) Területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi szolgálat finanszírozására a REP a 2. § j) pontja szerinti lakosok igazolt számának figyelembevételével köt finanszírozási szerződést a szolgáltatóval a háziorvosi körzet (a továbbiakban: körzet) lakosságának ellátására.

(2) A területi ellátási kötelezettséggel működő új háziorvosi szolgálatra akkor köthető finanszírozási szerződés, ha a szolgáltató

a) 14 év feletti 1200-1500 fő lakos (a továbbiakban: felnőtt körzet), vagy

b) életkori korlátozás nélkül 1200-1500 fő lakos (a továbbiakban: vegyes körzet), vagy

c) 0-14 év közötti 600-800 fő lakos (a továbbiakban: gyermekkörzet)

ellátását biztosítja.

(3) Amennyiben a körzethatárok módosítása során a (2) bekezdésben meghatározott minimumlétszám alatti lakosságszámú felnőtt, vegyes, illetve házi gyermekorvosi körzet kerül kialakításra, a REP a szolgáltatóval akkor köt finanszírozási szerződést, ha az önkormányzat(ok) rendelkezik(nek) a körzetek megosztásáról, ennek érdekében a szolgáltató a szerződés módosítását kezdeményezi. Az OEP a 14. § (2)-(4) bekezdése szerinti fix díjakat utalja. Új körzet létesítése esetén nem köthető finanszírozási szerződés, ha az új körzet létesítése következtében valamely meglévő körzet lakosságszáma felnőtt és vegyes körzet esetén 1200, gyermekkörzet esetén 600 fő alá csökken

Körzethatárok módosítása csak az önkormányzat területi hatáskörében dolgozó alapellátási szolgáltatást nyújtók egyetértésével legyen lehetséges

11. § (1) A háziorvosi szolgáltató a háziorvoshoz bejelentkezett biztosítottak után az E. Alapból a 12. § (2) bekezdés szerinti díjazásra jogosult, ha a külön jogszabály szerinti törzskarton, illetve gyermek-egészségügyi törzslap (a továbbiakban együtt: törzskarton) szabályszerű felvétele megtörtént. A házi gyermekorvosi szolgálat legfeljebb a 0-18 éves életkor közötti, a felnőtt háziorvosi szolgálat pedig a 14 éves életkor feletti bejelentkezett biztosítottak után részesül díjazásban. Nem jogosult a szolgáltató a bejelentkezett biztosítottak után díjazásra, ha a 17. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét - figyelemmel az 5. § (1) bekezdésében foglaltakra - nem teljesíti.

(2) A háziorvosi szolgálat a díjazás ellenében köteles a jogszabályokban előírt feladatokat ellátni, így különösen a dokumentált és havonta összesített gyógyítási munkát, gondozási feladatokat, megelőzési és szűrési tevékenységet. A finanszírozó a háziorvosi ellátás minőségi színvonalának emelése céljából a háziorvosi szolgálat típusának megfelelő mutatókat képez a szolgálat gyógyító-megelőző tevékenysége és adatszolgáltatása alapján, melyekről havi rendszerességgel értesíti az adott szolgálat működtetőjét.

(3) A díjfizetés alapjául szolgáló pontszámot a 17. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás alapján meghatározott korcsoportonkénti pontszám összegének degressziós tényezővel korrigált értéke, valamint a szakképzettségi szorzó szorzataként kell megállapítani. A degressziót 2400 ponttól, illetve vegyes háziorvosi szolgálat esetén 2600 ponttól kell alkalmazni. Számítási módját a 3. számú melléklet A) pontja tartalmazza. A degresszió számításánál az adott háziorvoshoz bejelentkezett valamennyi biztosítottat figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy azok ellátására egy vagy több rendelőben, illetve azonos vagy eltérő rendelési időben kerül sor.

(4) A (3) bekezdés szerinti degresszió alkalmazása alól mentesítést kap az a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi szolgálat, amelyhez bejelentkezett biztosítottak száma nem haladja meg a területi ellátásra kijelölt körzet lakosságszámát, és

a) ahol a körzet egy vagy több önálló település teljes közigazgatási területére is kiterjed, és a körzet székhelyén összesen legfeljebb két azonos típusú területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi szolgálat működik, vagy

b) a településen más azonos típusú területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi szolgálat nem működik.

(5) A (4) bekezdés szerinti degresszió alóli mentesség a területi ellátásra kijelölt körzet legfeljebb 2400 (gyermekkörzet esetén 1200) főig terjedő lakosságszámra szól. Amennyiben a területi ellátásra kijelölt körzet lakosságszáma meghaladja a 2400 (gyermekkörzet esetén az 1200) főt és a (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, a degressziót a 2400 (gyermekkörzet esetén 1200) főt meghaladó bejelentkezett biztosítottak tekintetében kell alkalmazni. A 2400 (gyermekkörzetben 1200) főre figyelembe vehető pontértéket a REP számítja ki évente egyszer, a degresszió alól mentesített háziorvosi szolgálatra jellemző korcsoportos szorzók súlyozott átlaga alapján. A degresszióval korrigált pontszámot - a 3. számú melléklet A) pontja szerinti pontérték helyett - a REP által kiszámított pontérték alapján kell meghatározni.

(6) A (4)-(5) bekezdések szerinti mentesség tényét a REP évente április 30-áig felülvizsgálja.

A degresszió kérdése is külön megbeszélést igényel, részletes számítások alapján.

(7) Amennyiben a háziorvosi szolgáltató a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 6. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott szakdolgozókon túl a háziorvosi szolgálat feladatainak ellátására további szakdolgozót alkalmaz, erről bejelentést tesz a finanszírozónak és erre tekintettel a finanszírozási szerződés módosításra kerül, a (3) bekezdés szerinti elszámolásban a háziorvosi szolgálat degressziós ponthatára

A szakdolgozó vagy adminisztrátor-ra kell módosítani, kezdetben viták voltak, hogy csak szaknővérre értelmezték. Ha valóban szaknővért, vagy nővérképzésben részt vevőt alkalmaznak másodikként,  a pontszámot meg kell emelni 1000-re  Természetesen a takarítónő nem tartozik bele

a) a további szakdolgozó teljes munkaidőben történő foglalkoztatása esetén - kivéve az egy hónapot meghaladó tartós távollétet - 800 ponttal megemelt érték,

b) nem teljes, de legalább heti 20 órás munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az a) pont szerinti 800 pont időarányosan csökkentett részével megemelt érték.

12. § (1) Ha a háziorvosi szolgáltató a Hr. szerint a háziorvosi szakvizsgához szükséges szakgyakorlatot letöltött szakorvos-jelöltet, illetve szakorvost alkalmaz a háziorvos felügyeletével, és erről bejelentést tesz a finanszírozónak, a finanszírozó a szerződést módosítja és az elszámolásban a degressziót - teljes munkaidőben történő foglalkoztatás (kivéve az egy hónapot meghaladó tartós távollétét) esetén - 3600 (vegyes körzet esetén 3800) ponttól alkalmazza. A szakorvos jelölt legfeljebb 4 praxisnál történő egyidejű foglalkoztatása esetén az 1200 pont megosztása a praxisok között arányosan történik.

(2) Az egy pontra jutó díj a praxisfinanszírozás 5. számú melléklet szerinti kiadási előirányzata egy havi összegének a 4/A. §, a 8. § (4) bekezdése, a 10. § (1) bekezdése, valamint a 14. § (2)-(4) bekezdése szerinti kiadásokkal csökkentett része és a 11. § (3) bekezdése szerint megállapított, országos szinten összesített pontszám hányadosa.

(3) Ha a helyettesítést a 15. § szerinti praxisközösségben a praxisközösség orvosa látja el, akkor a helyettesítést ellátó orvos szakképzettségi szorzójának a figyelembevételével történik a számítás. Az egy éven túl helyettesítéssel ellátott praxis a 14. § (2)-(4) bekezdése szerinti fix összegű díj 60 százalékára jogosult. A fixdíj folyósítása szempontjából nem tekinthető tartós helyettesítésnek, ha a praxis ellátására a szolgáltató teljes munkaidőben a Hr. szerint háziorvosi tevékenység végzésére jogosult másik orvost foglalkoztat.

(4) A korcsoportonkénti pontszámok alapján történő díjazásra a háziorvosi szolgáltató érvényességi időhöz kötötten jogosult. Az érvényességi idő utolsó napjáig ismételt orvosi vizsgálatot kell végezni újabb törzskarton kitöltésével. Az orvosi vizsgálat során nem kell ismételten elvégezni a külön jogszabály szerint előírt vizsgálatokat. Az érvényességi idő számítása a biztosított születési napját követő hónap első napjától kezdődik, és az e bekezdésben meghatározott érvényességi ideig tart.

A korcsoportonkénti pontszám és érvényességi idő:

(5) Az érvényességi idő lejártát követően, ha az érvényességi időn belül az orvosi vizsgálat nem történt meg, vagy azt a háziorvos a hozzá bejelentkezett biztosítottnál igazolható módon nem kezdeményezte, az esedékes változásjelentésben a biztosítottat ki kell jelenteni. Amennyiben a kijelentést követően orvos-beteg találkozó jön létre, a 11. § (1) bekezdése szerint kell eljárni, az egyidejű ellátás mellett a biztosított újra bejelenthető.

(6) Amennyiben helyszíni ellenőrzés megállapítja az újabb törzskarton szabályszerű kitöltésének vagy az orvosi vizsgálatnak az elmaradását, illetve az orvosi dokumentációban nincs adat arról, hogy orvosi vizsgálat történt a tárgyidőszakban vagy ezt kezdeményezte a háziorvos, akkor a finanszírozó a biztosítottak után

a) az ellenőrzést követő hónap 1. napjától nem folyósítja a díjazást, továbbá

b) az érvényességi idő utolsó napjának az időpontjától az e biztosítottak ellátása alapján folyósított összeg visszafizetésére kötelezi a háziorvosi szolgálatot, annak kamataival együtt.

Az „érvényességi időt, újabb törzskarton kitöltését el kell törölni. A pénzügyi szankció háziorvostól független tényező (a paciens megjelenési hajlandósága) függvénye. A Társadalombiztosítónál automatikusan kijelenti (és nem finanszírozza) a háziorvostól a pacienst, ha másik háziorvoshoz jelentkezett be, vagy megszűnt a biztosítási jogviszonya .

Az  „igazolható módon”  sem értelmezhető.

(7) A szolgálatot folyamatosan ellátó orvos szakképzettsége és orvosi gyakorlati ideje alapján alkalmazandó szakképzettségi szorzó:

(8) A (7) bekezdés szerinti alapszakvizsgának minősül

a) az általános orvostan szakorvosi szakképesítés,

b) a háziorvostan szakorvosi szakképesítés,

c) a belgyógyász szakorvosi szakképesítés és 10 év körzeti, illetve háziorvosi gyakorlat, valamint

d) a házi gyermekorvosi szolgálatnál csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvosi szakképesítés.

EGYEBEK.

Számos olyan háziorvosi feladat van, mely nem TB finanszírozott,  de nincs jogszabályban meghatározott díja. Ennek szabályozását ( minimum  xx Ft. megjelöléssel) szükségesnek tartjuk Példaként említeném (már az előzőekben is jelzett esetek mellett) a foglalkozás-egészségügyi díjtételeket,  a nem szervezett munkavégzés körébe tartozó alkalmassági vizsgálatokat, különböző igazolások kiadást és ezek inflációkövető emelését. Mindezeknek költségvetési hatása nincs.

Külön nem részletezve, de az OEP ellenőrzési gyakorlatát részletesen felül kell vizsgálni a háziorvosi érdekképviselettel együttesen. A TB alapszerződés újratárgyalása,  valós vállalkozási viszonyok megteremtése.  Nem lehet azonos szerződést kötni egy állami egészségügyi intézménynek és egy háziorvosi mikró-vállalkozásnak.

Bármilyen OEP,  ÁNTSZ, vagy  Önkormányzati szankcionáló döntés felfüggesztése szükséges jogerős bírósági döntésig (ez is jogszabály-módosítást igényel, de nincs költségvetési oldala).

Az iparűzési adó eltörlése a TB finanszírozásból származó bevételekre

%09%09%09%3Cdiv+id%3D%22smallblue%22+style%3D%22margin%3A0%3B+padding%3A0%3B+border%3A0+none%3B%22%3E%0A%09%09%3Cdiv+id%3D%22jVoteSystemAlert14%22+class%3D%22alert_Success%22%3E%0A%09%3Ctable+class%3D%22alerttable%22%3E%3Ctr%3E%0A%09%3Ctd+style%3D%22padding%3A+10px%3B%22%3E%0A%09%09%3C%21--Title--%3E%0A%09%09%3Ch2+id%3D%22jVoteSystemAlert14Error%22+class%3D%22title%22%3ESomething+went+wrong%21%3C%2Fh2%3E%0A%09%09%3Ch2+id%3D%22jVoteSystemAlert14Success%22+class%3D%22title%22%3EElv%C3%A9gezve%21+%3A%29+K%C3%B6sz%C3%B6nj%C3%BCk%21%3C%2Fh2%3E%0A%09%09%3Ch2+id%3D%22jVoteSystemAlert14Question%22+class%3D%22title%22%3EAre+you+sure%3F%3C%2Fh2%3E%0A%09%09%3Ch2+id%3D%22jVoteSystemAlert14Captcha%22+class%3D%22title%22%3ESpam+protection%3C%2Fh2%3E%0A%09%09%3C%21--Message--%3E%0A%09%09%3Cp+id%3D%22jVoteSystemAlert14Message%22+class%3D%22msg%22%3E%3C%2Fp%3E%0A%09%09%3Cspan+id%3D%22jVoteSystemAlert14Container%22%3E%3C%2Fspan%3E%0A%09%3C%2Ftd%3E%3Ctd+style%3D%22min-width%3A+120px%3B%22%3E%0A%09%09%3C%21--Buttons--%3E%0A%09%09%3Ca+href%3D%22%23%22+class%3D%22buttonSBlinks%22+onclick%3D%22document.getElementById%28%27jVoteSystemAlert14%27%29.style.display%3D%27none%27%3B+return+false%3B%22%3E%3Cdiv+class%3D%22buttonSB%22+id%3D%22jVoteSystemAlert14ButtonOK%22%3EOK%3C%2Fdiv%3E%3C%2Fa%3E%0A%09%09%3Ca+href%3D%22%23%22+class%3D%22buttonSBlinks%22+onclick%3D%22document.getElementById%28%27jVoteSystemAlert14%27%29.style.display%3D%27none%27%3B+return+false%3B%22%3E%3Cdiv+class%3D%22buttonSB%22+id%3D%22jVoteSystemAlert14ButtonSUBMIT%22%3ESubmit%3C%2Fdiv%3E%3C%2Fa%3E%0A%09%09%3Ca+href%3D%22%23%22+class%3D%22buttonSBlinks%22onclick%3D%22document.getElementById%28%27jVoteSystemAlert14%27%29.style.display%3D%27none%27%3B+return+false%3B%22%3E%3Cdiv+class%3D%22buttonSB%22+id%3D%22jVoteSystemAlert14ButtonNO%22+%3ENem%3C%2Fdiv%3E%3C%2Fa%3E%0A%09%09%3Ca+href%3D%22%23%22+class%3D%22buttonSBlinks%22+onclick%3D%22document.getElementById%28%27jVoteSystemAlert14%27%29.style.display%3D%27none%27%3B+return+false%3B%22%3E%3Cdiv+class%3D%22buttonSB%22+id%3D%22jVoteSystemAlert14ButtonYES%22%3EIgen%3C%2Fdiv%3E%3C%2Fa%3E%0A%09%3C%2Ftd%3E%3C%2Ftr%3E%0A%09%3C%2Ftable%3E%0A%3C%2Fdiv%3E%09%09%09%3C%2Fdiv%3E%0A%09%09

1 Szavazata van

Munkanap áthelyezése

Egyetért Ön ezzel?

3 Szavazat

Comments (0) Igen

Szavazok

2 Szavazat

Comments (0) Nem

Szavazok

jVoteSystem developed and designed by www.joomess.de.

A.b.  Okok és megoldási javaslatok

Többletforrás juttatása… (2) alapellátás esetében:   az ellátás minőségével, és hatékonyságával kapcsolatos teljesítménycélok mentén tervezzük, … ösztönözzük a gyógyszerfelírás hatékonyságát…

Mekkora lenne a többletforrás összege ?    A gyógyszerfelírással kapcsolatos véleményem, hogy a hatóanyag-támogatást kellene bevezetni, ebben az esetben a TB kasszát nem befolyásolná a felírt azonos hatóanyagú gyógyszerek névkülönbsége.

B.b. 11.  (9) pont: az OEP méltánytalan ellenőrzések leállítása…   Ez már régóta szükséges lett volna az alapellátásban.  A háziorvosi rendszerben a praxis betegellátási színvonalát kellene  „csak” ellenőrizni, a pénzkeret felhasználási módjának büntetési célból való ellenőrzése a vállalkozás szabadságának korlátozását jelenti.

D.a.  Adatszerkezeti kezelési stb. problémákhoz.

Az alapellátásban a háziorvos nem jut hozzá a nála bejelentkezett paciensek országos szinten elvégzett egészségügyi adataihoz (hol, mikor, mi történt vele,  vizsgálatok,  terápiák stb.),  ennek ismerete a felesleges vizsgálatismétlések, gyógyszerfelírási biztonságosság, a szűrővizsgálati hatékonyság növelését és költségmegtakarítást  eredményezhet.

Megoldást igényelne ezen információk elektronikus úton való  továbbítása is (adminisztrációs terhek csökkentése, idő és költség javító tényező,  minimális programmódosításokkal elérhető, az összes háziorvosnak van internetes elérhetősége, ezt ki kell használni. Ez vonatkozik a különböző jelentési kötelezettségek teljesítésére is.

F.a.

16.  ügyeleti receptírás megszüntetése   18.  24 órás alapellátási ügyelet   Támogatandó, mihamarabbi bevezetése szükséges

G. ALAPELLÁTÁS

3. ponthoz (és az utána következőkhöz /egységes feladatátvállalási szerződés  minimumtartalommal, eszköz és ingatlantámogatás visszaállítása, praxisjog rendszerének megújítása, praxisalap létrehozása )

Mihamarább megoldása szükséges,  a jelzett problémák megoldásának szükségességét már több helyen leírtam.

6. ponthoz

A praxisalap még több feladatot tudna ellátni, ennek részletezése már több helyen megtörtént, itt most nem ismétlem meg

7. ponthoz

Általános megfogalmazásokat tartalmaz.  Kiegészíteném:

a/ a praxis eladását SZJ és járulékmentessé kell tenni.

b/ vevő számára illetékmentessé kell tenni

c/ egy újabb nyugdíjjárulék ráterhelése a praxisokra (még ha a  finanszírozás javításával történne is) átgondolandó!  Aki önmagától magasabb fizetést állapított meg magának, az vesztese lehet.  Ezen gondolat részletes megismerése szükséges a véleményalkotáshoz.

8. ponthoz

A csoportpraxis vagy praxisközösség  (mindkét kifejezés ezen pont alatt szerepel)  alatt értett ellátói csoportosulás részletezést igényel.  A vállalkozások összevonását (gazdasági és irányítási egybevonását) jelenti-e,  vagy laza vállalkozási formájukat megtartó konzorciumét.  Ez még egyeztetést igényel az egészségügyi irányítás és a háziorvosok között.

9. ponthoz

Már régóta szükséges lenne ezen adatok megismerése

11. ponthoz

A minimál-díjtételek  jogszabályi megállapításának szükségessége is szerepelt a deregulációs javaslataim között az üzemi ellátással kapcsolatban is.

12. ponthoz

A teljesítményfinanszírozás a betegmegjelenés díjtételének emelésével lenne megoldható !  Ennek a jelenlegi ellenőrzési illetve szankcionáló jellegét meg kell változtatni (senki nem gondolhatja komolyan, hogy a háziorvosi finanszírozást emelő „jogviszony-ellenőrzést” – mely egyébként automatikusan működtethető -  a háziorvos szándékosan nem végzi el. Ezzel szembe gyakran tapasztalom, hogy a TB fogadórendszerének problémája miatt büntető jellegű  pénzvisszavonás történik.

A más szakvizsgával is rendelkező háziorvos minőségi többletet tud adni, ez a jelenlegi finanszírozásban szorzóként megjelenik!

13. ponthoz

Az indikátor-rendszer felülvizsgálata valóban szükséges.  De a szűrési tevékenység eredményessége nem csak a háziorvoson múlik. A paciensek hajlandósága a rendelőben történő ez irányú megjelenésre az a tényező, mely nem lehet egy finanszírozási feltétel..  Ehhez tartozik a már említett betegadatok megismerhetőségének hiánya,  ne azokat erőltessük szűrésre menéssel, kiknél már esetleg más rendszeren belül (pl. üzemorvos, nem beutaló-köteles szakrendelés) már megtörtént.  Gazdasági és szűrés-megtörténési  hatékonyságot javítana.

Összefoglalva:

A leírt alapellátással kapcsolatos elképzelések túlnyomó többsége támogatandó. Amihez a „megbeszélendő” jellegű megjegyzéseimet írtam, az valóben további egyeztetést kíván.

A részletesen kidolgozott anyag megismerése szükséges lenne.

Annak kifejezetten örülök, hogy a beküldött „deregulációs” javaslataim megvalósítását itt látom.

Tisztelt Kollégák!

Tájékoztatásul mutatom be a praxisjogról szóló – pár napja tudomásomra jutott, egyes szervezeteknek, a Budapesti Orvosi Kamara kivételével megküldött – törvénytervezet.

Ehhez hozzáfűzöm véleményemet, felmerülő kérdéseimet.

Nem tér ki az aktív területi ellátással dolgozó háziorvos elhalálozása utáni fél év múlva bekövetkező, az örökösei részére a praxiseladási jogvesztésére.

Nem egyértelmű a praxisátadás illeték és SZJA mentessége (vevő ill. eladó részére), ami ellenben szükséges volna.

Nem egyértelmű, hogy a praxisalaptól, a praxisjog vásárlására kapott összeg az orvos vállalkozása számára költségként elszámolható-e.

Kérem szíves véleményeteket is a tervezettel kapcsolatban.

Köszönettel:   Kertai Aurél

Íme a tervezet:

Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény módosítása

49. §

Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.) 1. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„c) praxisjog: az egészségügyi államigazgatási szerv által az a) pont szerinti orvos részére adott önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog, amely alapján önálló orvosi tevékenység területi ellátási kötelezettséggel, meghatározott körzetben végezhető.”

50. §

Az Öotv. a következő 2/A–2/C. §-sal egészül ki:

„2/A. § (1) A praxisjog elidegenítése esetén az azt elidegeníteni és megszerezni kívánó orvos ebbéli szándékukat bejelentik az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzatnak.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti önkormányzat

a) a praxisjogot megszerezni kívánó orvost – a praxisjog megszerzése esetén – az adott körzetben foglalkoztatni kívánja, erről a felek előszerződést kötnek,

b) nem kívánja a praxisjogot megszerezni kívánó orvost az adott körzetben háziorvosként foglalkoztatni, erről nyilatkoznia kell.

(3) Praxisjog folytatása esetén vélelmezni kell, hogy az (1) bekezdés szerinti önkormányzat a praxisjogot folytató háziorvost az adott körzetben foglalkoztatni kívánja.

2/B. § (1) A praxisjoggal rendelkező háziorvos és az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzat közötti feladat-ellátási szerződés (a továbbiakban: feladat-ellátási szerződés) legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) a felek megnevezése,

b) a praxisjoggal érintett körzet megnevezése,

c) a felek kötelezettségeinek meghatározása jogszabályra történő hivatkozással,

d) a rendelési idő meghatározása,

e) az ügyeletben történő részvételre vonatkozó rendelkezések,

f) a helyettesítésre vonatkozó rendelkezések,

g) az ellátás nyújtásában részt vevő egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó rendelkezések,

h) a szerződés időtartama,

i) a felmondásra vonatkozó rendelkezések,

j) a kártérítésre, kártalanításra vonatkozó rendelkezések.

(2) A feladat-ellátási szerződés legrövidebb időtartama 5 év.

(3) A települési önkormányzat a feladat-ellátási szerződést – indoklással – felmondja, ha

a) a háziorvos a feladat-ellátási szerződésben vállalt kötelezettségeit felszólítás ellenére sem teljesíti, vagy folytatólagosan megszegi a jogszabályban foglalt működésre vonatkozó előírásokat,

b) a háziorvos önálló egészségügyi tevékenység végzésére való jogosultságát bármely okból elveszti,

c) a háziorvosi szolgáltatóval az egészségbiztosítási szerv a finanszírozási szerződést felmondja.

(4) A feladat-ellátási szerződésben a háziorvos – ideértve a háziorvosi szolgáltatót is – felmondása esetére egy évnél rövidebb felmondási idő nem határozható meg, kivéve, ha a feladat-ellátási szerződés felmondása közös megegyezéssel történik.

(5) A körzethatárok módosítása miatt bekövetkezett, a háziorvost ért kár esetén a települési önkormányzat kártalanítási kötelezettséggel tartozik.

(6) A feladat-ellátási szerződést a feladatot ellátó háziorvosi szolgáltató is megkötheti.

(7) A közalkalmazotti jogviszonyban álló, praxisjoggal rendelkező háziorvos esetében az (1) bekezdésben foglaltakat – a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban – megfelelően alkalmazni kell.

2/C. § A kormányrendeletben meghatározott praxiskezelő

a) regisztrálja a praxisjogokat, valamint a praxisjogra vonatkozó adásvételeket,

b) közzéteszi és hirdeti a megvásárolható praxisjogokat,

c) kormányrendeletben meghatározottak szerint kamatmentes kölcsönt nyújt a praxisjogot szerezni kívánó háziorvosoknak.”

51. §

(1) Az Öotv. 3. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosok működtetési joga az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi … törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépése napjával praxisjognak minősül, amely jog arra a körzetre terjed ki, ahol a háziorvos a Módtv. hatálybalépésének napján területi ellátási kötelezettséggel háziorvosi ellátást nyújt, ideértve a munkavégzésben akadályozott, működtetési joggal rendelkező orvost is.

(6) Azok a működtetési joggal rendelkező háziorvosok, akik a Módtv. hatálybalépése napján nem rendelkeznek területi ellátási kötelezettséggel (a továbbiakban: működtetési joggal rendelkező háziorvos), tartósan betöltetlen körzetben működtetési joguk alapján területi ellátási kötelezettséget vállalhatnak 2015. december 31-éig. A tartósan betöltetlen körzetek betöltésénél a működtetési joggal rendelkező háziorvosok előnyt élveznek. A működtetési joggal rendelkező háziorvos működtetési joga a tartósan betöltetlen körzet betöltésével – illetékmentesen – praxisjognak minősül. Azon működtetési joggal rendelkező háziorvos működtetési joga, aki 2015. december 31-éig nem tölt be tartósan betöltetlen háziorvosi körzetet, 2015. december 31-i hatállyal megszűnik.”

(2) Az Öotv. 3. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az (5) és (6) bekezdés alá nem tartozó háziorvosok működtetési joga a Módtv. hatálybalépése napjával megszűnik.”

(3) Az Öotv. 3. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A Módtv.-nyel megállapított 2/B. §-ban foglalt követelményeknek 2013. január 1-jétől kell megfelelni.

(9) Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy

aa) a praxisjog megszerzésének és visszavonásának feltételeit és eseteit, a helyettesítés eseteit, valamint a praxisjog átengedésére vonatkozó szabályokat rendeletben megállapítsa,

ab) a praxiskezelőt kijelölje,

ac) a praxiskezelő által nyújtott kölcsönre vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa,

b) az egészségügyért felelős miniszter, hogy a praxisjog alapján végzett tevékenység gyakorlásának és ellenőrzésének részletes szakmai szabályait, továbbá a helyettesítésre, a tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítésre és az alkalmassági vizsgálatra vonatkozó szabályokat rendeletben meghatározza.”

Az utolsó két hónapban csökkent a finanszírozásunk  (a pont/forint érték jelentősen változott), ez év januárjában 156,257 lett, a 2009. évi átlagosan 163 forinttal szemben.

A politikai propagandában a járulékcsökkentés érve a vállalkozások munkahelyteremtő, vagy munkahely megőrző lehetőségeinek javítása volt.
Ezzel szemben azt tapasztaltuk, hogy az alapellátás esetén a működőképesség romlását célozták meg. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szerződésszegést követett el, mert előzetes szerződésmódosítás nélkül önkényesen csökkentette az alapellátás finanszírozását. Figyelembevéve a betegellátáshoz (praxisfenntartáshoz) szükséges egyéb költségek (ÁFA és egyebek)emelkedését, a betegellátás színvonalának szándékos csökkentésére törekszik.
Lehet másik oka is a csökkentésnek. A közeljövőben bekövetkezhető államcsődtől tartva már elkezdik az alapellátást is leépíteni.

Az OEP a járulékcsökkentés mellett a minőségi indikátorrendszerre is hivatkozik a csökkentés indokaként.
Ezek mind hamis érvek.

Az indikátorrendszert esetleg az eddigi összeg kiegészítő finanszírozásának lehetne elképzelni - arra sem alkalmas - , de semmiképpen sem arra, hogy az eddig is alacsony finanszírozásunkat csökkentve vegyenek el jelentősebb összegeket.
Az indikátorrendszerről:  
Ahol a teljesített és elvárt elszámolási sorban a két nulla pont értéke -100%-kal szerepel, az kétségeket vet fel az értékelhetőséget illetően.
Ahol a diabeteszes betegek átlagos szénhidrátanyagcsere-érték mérésének egy éven belül négyszeri megtörténte a feltétel, ami természetesen nem teljesíthető a labor-meghatározás időkorlátja miatt, az már szándékosan kialakított finanszírozás-csökkentésnek minősül.
És még lehetne sorolni.

A járulékcsökkentés indoka is természetesen téveszméken alapul.

Munkáltatói oldalról:
A kisvállalkozásoknál ez elhanyagolható tétel.  Csak a nagyvállalkozásoknak (multiknak)jelent jelentősebb kiadáscsökkentést, de ezt is csak extraprofitjuk növelésére fordítják, és nem munkahelyteremtésre.
Az alkalmazottaknak adhatott "cafetéria" jellegű juttatások (pl.  étkezési jegy, közlekedési bérlet, üdülési csekk, stb.) adóztatása költségnövelő tényező, ezek lecsökkentése, elmaradása a dolgozókat hozza hátrányos helyzetbe.    
Saját példámmal (két praxis összevont adataival) a munkáltatói egészségügyi járulék csökkentése összesen 13163 forint + az EHO eltörlése (1950 forint/fő/8 órás munkaidő) megtakarítást jelent. Ezzel szemben mintegy 80000  forinttal kevesebb finanszírozást kaptunk. A veszteség 55000 Ft.

Munkavállalói oldalról:
A munkáltatói járulékcsökkentésből semmi hasznuk nincs.  A fentiek miatti juttatáscsökkentés bevételeiket, életszínvonalukat rontani fogja.

Háziorvosi vállalkozási oldalról:
A praxisban dolgozók aránya egy orvos mellett 1 vagy két szaknővér (esetleg szakasszisztens), segédszemélyzet. Ebből is látható, hogy a finanszírozás-csökkentés elsősorban nem az orvosokat, hanem az alkalmazottakat sújtja. Nem lehet őket egy politikai játéknak kitenni!
Amennyiben a közalkalmazotti bérkategóriákat alkalmaznánk, arra a praxis teljes finanszírozása is kevés lenne. A praxisok működőképességét eddig is a munkabérek (főleg az orvosoké) alacsony szinten tartása tette lehetővé.
A praxisok un. bruttó finanszírozási kategóriába tartoznak, vagyis az OEP-nek nem volt rálátása a bérköltség és egyéb költség arányára.  Bár, pár hónapja kértek a praxisoktól tételes elszámolást a kapott pénzösszeg felhasználásáról (2008-ban), ez nem mutatta meg a valós tényeket, mert "csak" az OEP támogatással lehetett szembeállítani az ugyanakkora végösszegű kiadásokat.  Az egyéb bevételek, amik szintén hozzájárultak a praxis működtethetőségének fenntartásához ebben nem szerepeltek.


Hogyan tovább?
Milyen nyomásgyakorló eszközzel lehet érdekeinket, és ezen keresztül az alapellátás összes szereplőjének  -  ellátók és ellátottak  -  érdekét megvédeni ?

-    A jogszabályi előírások és szakmai javaslatok betartásával mintegy munkalassító folyamattal (erre most példa a BKV autóbuszvezetőinek akciója).  Betartjuk az összes betegellátással, adminisztrációval összefüggő előírásokat. Ez óránként 4, max. 5 paciens ellátását teheti lehetővé, vagyis naponta 20 beteg ellátását tudjuk biztosítani a rendelési időben. De mi lesz a többi negyvennel, hatvannal? Ezzel kapcsolatban idézek az EüM sajtóirodája által kiadott közleményből:

Az Egészségügyi Minisztérium fontosnak tartja kiemelni, hogy a betegellátás érdekében vannak olyan szakmai követelmények, melyektől nem lehet eltérni.

- A nyomásgyakorlás egyéb formáival

a/ adminisztrációs feladatok szüneteltetése
b/ a jelentési rendszer értékelhetőségének tönkretétele  
(pacienseinkre nincs negatív hatással)
c/ rendelési idő csökkentése
d/ figyelmeztető munkaszüneteltetési nap(ok) tartásával.  A
technikai példa a MÁV, BKV "gördülő" sztrájkja.

- Egyebek, melyekre javaslatokat várok.

- Arra is válasz kellene, ki mire hajlandó?  Ennek ismerete nélkül nem
lehet semmit tervezni.

Mit kell elérnünk?
A 2009. évi érték visszaállítása, a 2010 januári finanszírozási csökkentés visszapótlása.
Az alapellátás finanszírozásának konszolidálásáig a jelenlegi finanszírozási rendszerben a pont/forint értéket szerződéskötés módosítással legalább 170 forintban kell megállapítani, ez év februárjától erre az évre.

A Konszenzus Értekezleten még több megbeszélést igénylő téma is felmerült,
de az idő rövidsége miatt mindenre nem tudtunk kitérni. A fontosabbnak
tartott kérdésekben konszenzus született.  A részletesen megoldandó
problémák képviselete az érdekvédelmi szervezetek további feladatai
maradnak. Ebben a Budapesti Orvosi Kamara Háziorvosi Szekciója tevékenyen ki
fogja venni részét.
Továbbra is várom véleményeiteket, javaslataitokat.

A gyógyszerfelírás  jelentős megváltoztatása -hatóanyag néven történő felírás -  merült fel az utóbbi hetekben.

Kivonatok az OEP-ÁTFO aláírással ellátott levélből:

Az elmúlt napokban kormányzati szinten szóba került a nemzetközi szabad néven történő gyógyszerrendelés bevezetésének lehetősége…
A gyógyszertár tűnik a leginkább kézenfekvő helyszínnek ahhoz, hogy az orvos által szakmai alapon kiválasztott hatóanyag mely konkrét készítménnyel történjen…
Már rövid távon is szükséges volna a gyógyszerészek érdekeltségének megteremtése, és ezzel egyidejűleg a legnagyobb versengő piacokon a hatóanyag-alapú felírás kötelezővé tétele.  Véleményünk szerint ilyen terápiás terület első lépésként lehetne a  vérnyomáscsökkentők és a lipidcsökkentők csoportja, ahol a legtöbb hatóanyag nem élvez már szabadalmi védettséget, vagyis számos generikus alternatíva áll rendelkezésre.

Az OEP levelét olvasva kétségek merülnek fel a jelzett indokokkal és a céllal szemben.

1.    Unióra hivatkozik - úgy tudom - de nézzetek utána, az eü. rendszer a tagállamok önálló döntéshozatalába tartozik.

2.    Az árképzésben - hamisan - a gyógyszert fogyasztók anyagi megvédésére hivatkozik. Ez azért nem igaz, mert, ha a hatóanyag ártámogatást folytatnak (sok esetben már most is)  akkor  teljesen mindegy a TB finanszírozás szempontjából, hogy melyiket írjuk fel. A fizetendő árban a beteg saját döntése valósulhat meg  a felíró orvos ajánlása, és a gyógyszert kiadó gyógyszerész ajánlása alapján.

3.    A beteg  teljes körű tájékoztatáshoz való jogát, és ennek hiányában a döntési szabadságát kívánja korlátozni.

4.    A háziorvos gyógyszerajánlási jogát el kívánja vonni.

5.    Nem veszi figyelembe, hogy az azonos hatóanyagnév mellett kísérő anyagok is vannak, melyek befolyásolhatják a szer hatékonyságát, toleranciáját (pl. laktóz tartalom).

6.    Az esetleg fellépő mellékhatásokat ezután a gyógyszerész fogja jelenteni és kivizsgálni? – mert ő tudja mit adott.

7.    A felírt hatóanyagra történő gyógyszer kiválasztását mi dönti el? A patikai készlet?

8. Kinek az érdeke a változtatás?
a/ A betegé?       NEM
b/ A háziorvosé?    NEM
c/ Valamelyik gyógyszergyártással, nagykereskedelmi forgalmazással, patikahálózattal rendelkező cégé?

Kérem az érintetteket, hogy sürgősen válaszoljanak.  Én a jelenlegi tervet nem támogatom.   Ez a változtatás mindenkit érintene, elsősorban a betegeinket hozhatja bizonytalan helyzetbe.

Döntést csak teljes körű konszenzus alapján történhet.

Választhatunk:

1.    Gyógyszernéven történő felírás (A hatóanyag-finanszírozás mellett megmarad a gyógyszert felíró orvos és betege választási joga)

2.    Elfogadjuk a hatóanyag alapú felírást

A magyar állampolgárok többsége saját tulajdonú ingatlanában lakik. Miért fáj ez bárkinek. Igaz ez nem az ún. nyugati modell, amelyet majmol a jelenlegi politika, hanem magyar dolog,.

Miért kellene bárkinek eladnia a lakását, vagy ha van véletlenül nyaralója azt, ahogy azt politikusaink gondolták?  Költözzön kisebbe, vagy minek az neki? Gondolkozzunk: megszerezte az ingatlanát egyszer már adózott jövedelméből – akár lakó, akár nyaraló – építéssel, adásvétellel vagy örökléssel, ekkor megfizette az ÁFÁT, átírási illetéket illetve az öröklési illetéket. Azt is lehet gondolni, hogy a mostanában megszüntetett örökösödési illeték pótlására találták ki?  Például a nyugdíjasnak lehet fizetési haladékot adni, Ekkor az ingatlanra terhelik az adótartozást. Ha szerencsére elél még 20 évet, ez jelentős terhet ró az örökösére.

Az ingatlan értékének alakulása is megér pár gondolatot.  Ha valaki 10 éve épített, vett, vagy örökölt ingatlant, akkor annak bekerülési költségénél az infláció vagy egyéb okok mára jelentősen megemelték értékét.  Most ezt adóztatják meg.

Ez a teher ront a családok szociális helyzetén, a kialakuló feszültség, idegeskedés az egészségi állapotukat is rontani fogja.

A magánszemélyeket terhelő ingatlanadót  meg kell szüntetni

Olvassák el a részletes  adó-tájékoztatót.  Rájöhetünk, hogy szakember(ek) segítsége nélkül biztonságosan  nem tudjuk a bevallást benyújtani.  Ez is jelentős kiadással jár, miközben az emberek jó részének a havi rezsidíjak kifizetése is gondot jelent, nem beszélve az ingatlanra felvett kölcsönök egyre emelkedő díjának összegéről.

RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓ LETÖLTÉSE >>

Tisztelt Kollégák!

A Medicus Anonymus szerkesztőségének  kérdéseire  az alábbi válaszokat állítottam össze, kibővítve további kérdéseimmel.  Természetesen lehetne bővíteni, kiegészíteni, de ezt tekintsük vitaanyagnak.  A  kérdésekre adott válaszok ismerete jelentősen javítaná az érdekképviseletet.

Tisztelettel:    dr. Kertai Aurél

1. Szükséges forrásbővítés az egészségügyi rendszerben? Ha igen, ennek formái:
a. Tényleges forrás bővítés,
b. relatív, azaz az alapcsomag szűkítése, racionalizálás /ellátási utak, diagnosztika, terápia szabályozása/ a felszabaduló összeg átcsoportosítása, bérre, infrastruktúra fejlesztésére,
c. a fentiek keveréke.

A tényleges forrásbővítés szükséges. Ennek ütemezése lehet lépcsőzetes, de kívánatosabb lenne a 2002 év vége óta történt reálérték csökkenés egyszeri azonnali pótlása, majd az uniós átlagnak megfelelő szintre történő emelése három éven belül,  továbbá  folyamatos emelése a finanszírozásnak  a feladatok bővülése, az infrastruktúra szakmai és helyi lehetőségeknek megfelelő fejlesztése,  alapfelszerelés szükség szerinti cseréjének és bővítésének, valamint a jövedelemi viszonyok további folyamatos javítása érdekében.

Az alapcsomag szűkítése csak olyan, a szakma által elfogadott mértékben lehetséges, mely a minőségi betegellátást nem veszélyezteti.  Jelenleg is vannak diagnosztikai korlátok,  de  az innen felszabaduló összegből „javítani” az alapellátást nem tartom etikusnak, a betegeken spórolunk a saját hasznunkra megjegyzésekkel fognak támadni.

2. Mit gondolsz az amortizációról?
Szükséges lenne az egészségügyben is a bevezetése? Formái?
a. Forrásbővítéssel, ami az amortizációt pótolná, de maradnánk az adómentesség körben?
b .ÁFA körbe kerülnénk és forrásbővítés is lenne,
c. Csak az infrastruktúra kerülne ÁFA körbe, a szolgáltatásaink nem /speciális szabályozás/.

2/a-hoz. Az 1.ponthoz adott válaszban  erre is utaltam.

2/c-hez:

• Ez a  speciális szabályozás akkor kerülhet előtérbe, ha a működtetési /praxis/ jog újraszabályozása során a háziorvosi alapellátás helyzetét gyökeresen megváltoztatják.  Az infrastruktúra átadása a szolgáltatóknak (jelenleg túlnyomó többségben önkormányzati tulajdonú rendelőben dolgoznak)
• A magántulajdonban lévő infrastruktúrával rendelkező praxisok esetén hasznos lehet hosszútávon.

3.A jövőben fenntartható az orvosválasztás, intézményválasztás, terápia szabadsága, vagy szabályozott, korlátozott ellátás szükséges?

A szabad háziorvos-választást meg kell tartani, de a háziorvos jogát is arra, hogy a kötelező területen kívülről kit vegyen át.  Az intézményválasztással jelenleg problémák vannak, nem szabályozott, hogy a háziorvos szerinti területi intézménybe utalhat-e lakóhely szerint nem odatartozó pacienst. Ezt a paciensre kellene bízni. Jelenleg is van rá szabályozás (mely nem jó)  de senki nem tartja be (befogadó nyilatkozat).

A gyógyszeres terápiánál a szükségleteknek megfelelő ellátást a háziorvosi kompetencia körébe kell helyezni.

Háziorvosi szakvizsga mellett más szakvégzettség területén végezhető tevékenység díjazása a szakmai szorzókban kerüljön finanszírozásra.

4.Szükséges lenne újra szabályozni a finanszírozó /OEP/ és a háziorvosok kapcsolatát, ha igen, milyen elvek mentén?

Igen!   Valós vállalkozások és OEP között kötendő polgárjogi szerződés alapján a jelenlegi diktátum helyett (vagy elfogadod és dolgozhatsz, vagy mehetsz munkanélkülinek)

5.Melyek lennének azon jogszabályok, amelyeket sürgősen visszavonni vagy átalakítani kellene? /Kiemelten a páciensek regisztrációjának megújítása, életkorhoz kötött szűrő vizsgálatok, korbácsrendelet, minőségi indikátor rendszer stb../.

A felsoroltak közül mindegyiket újra kell gondolni.

Törzskarton  megújítása

Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok

1. Jelenlegi jogszabályok bizonytalanságokat tartalmaznak, és egyébként a két rendelet átfedést tartalmaz. A paciens nem kötelezhető a fenti vizsgálatokon történő megjelenésre!  Ezért a háziorvost nem érheti szankció.

Gyógyszer felírását az ár alapján szankcionálni nem lehet! Az ezzel kapcsolatos adminisztrációs kötöttségeket (pl. nyilatkozat aláíratás) el kell törölni.  A hatóanyag-finanszírozás esetén nincs jelentősége az OEP számára, hogy melyik gyógyszert írjuk fel. Megmarad a paciens és az orvos választási szabadsága.

Minőségi indikátor rendszerrel több probléma van. Számomra érthetetlen volt, hogy két „0” érték között hogyan lehetett  –100 % különbség (első értesítés). Ezen kívül a 4/2000 Eü.M. rend. 8. § (1) A háziorvosi és fogorvosi tevékenység minőségbiztosítása a tevékenységet végző orvos feladata. Ehhez akarna támpontot adni?

A háziorvoshoz nem jut el a paciensénél másutt, a TB terhére történt vizsgálatokról információ. Ennek megvalósulása esetén tudná célzottan szűrővizsgálatokra felkérni betegét.

Ezek mellett számos olyan jogszabály, ill. joggyakorlat van, amit meg kell változtatni (pl. felesleges, esetleg azonos tartalmú jelentések küldése több állami szerv felé)

A praxis adás-vételének adó- és illetékmentessé tétele.

A praxisvásárlás praxisköltségként történő elszámolhatóságának megoldása

Az önkormányzat – háziorvosi praxis közötti feladatátvállalási szerződés egységessé tétele, ettől eltérni csak a praxis (betegellátás) javára lehessen

• A duális finanszírozási elv alapján a rendelő üzemképes állapotban történő ingyenes biztosítása Nagy értékű műszerek önkormányzati pótlása (amit átvállaltunk, de a TB finanszírozást erre vonatkozóan megszüntették, és az önkormányzat/ok/ jelenleg elhárítanak.Praxis át(el)- adáskor, öröklésekor a vagyoni értékű jog  megőrzésének garantálása (ennek részleteként  összefüggés van a praxisalap tervezettel, 6 hónapos eladási határidő eltörlése)

6. A globalizáció korában is a cél az elkülönült háziorvosi praxisok fenntartása, vagy elmozdulás a szakmai és gazdálkodási együttműködés irányába?

Ez bonyolult kérdés,  mindig „attól függ”, hogy hol vagyunk (nagyobb városok,  vidék különbsége), és kikkel dolgozunk közvetlenebb kapcsolatba. Csak önkéntes alapon és megfelelő jogi szabályozással tudom elképzelni

A szakmai együttműködés mit takarna? Több szakvégzettséggel együtt dolgozó csoport-praxist?  Itt mi lenne a paciens háziorvos és/vagy szakorvos választási jogával?

Gazdálkodási együttműködés csak önálló bevétel – kiadás és közös költség elszámolás megtartásával valósítható meg. Erre jelenleg a szövetkezeti formát gondolom a legalkalmasabbnak a gazdasági elszámolhatóság, tulajdonviszonyok, felelőségi – kártérítési szempontok és az együttes szerződői képviselet (OEP, önkormányzat/tok) alapján.  Ez a kérdés is átfedésben van a praxisjog újragondolásával.

7. Érdemes a praxisjogot a jelenlegi formájában fenntartani? Változtatások jellege?

NEM !   A kérdés, hogy a politikai elképzelések mennyire esnek össze a miénkkel?  Egy teljesen új törvény a háziorvosi praxisjogról melyben minden kérdés konszenzus alapján szabályozva lenne,  vagy egy kerettörvényt alkotnának, kiszámíthatatlan későbbi részletszabályozással.

8. Ápolói kompetencia tovább fejlesztése? Önállóan végezhető tevékenysége? Pl. Beállított gyógyszerek ismételt felírása, adott ideig, önállóan! Szűrővizsgálati beutalók, önállóan! /Azaz ne kelljen az orvosnak pecsételni ezeket, mintha ő írta volna!/

A szakápolói hatáskört tovább kell növelni! Önálló - szakmai konszenzus alapján meghatározott -  tevékenységet folytathasson. Személyi pecsétjogot kell biztosítani részükre. A krónikus paciensellátásban a háziorvos irányítása mellett önállóan végezhessen munkát.

9. A felelősségi rendszer átalakítása? /A finanszírozóval szerződött szolgáltatók esetében a kártérítési perekben a finanszírozó álljon helyt /lehetőleg évente elemezzék a felmerült kár és térítésének jellegét, ne életre szóló, nagy összegű kártérítések legyenek/. Az ügy lezárása után vizsgálja a finanszírozó, a szolgáltató megszegte az előírásokat, ha igén folytasson vele szemben eljárást./

A kérdés megfontolást igényel! Jelenleg a háziorvosi szolgáltató a biztosítási összegéig és ezen túl a vállalkozási formától függően esetleg vagyonával is felelhet a kártérítés összegéig.  Mivel ez az összeg nem korlátlan, ezért kevés a háziorvosok ellen indított kártérítési per. Ha egy relatíve korlátlan társadalombiztosítás állna a perelhető fél helyébe ezeknek a kártérítési pereknek a száma nagyon megnőhetne. Egy állami egészségbiztosító létrehozása azonban megfontolandó, ahol az egészségügyi szolgáltató elfogadható áron tud biztosítást kötni.

További  kérdéseim:  Támogatná-e ?  ….

10. A kötelező kamarai tagság visszaállítását

11. Ha igen – ezen belül önálló háziorvosi képviseletet (alelnöki szinten)

12. Ha nem - a különböző háziorvosi szervezetek közös képviseleti szövetségét

13. Az érdekképviselet során valamilyen nyomásgyakorló eszköz igénybevételét (ennek formáit csak két-háromezer jelentkező esetén érdemes megbeszélni)

14. A háziorvosi praxisok eladhatósága, és a betegellátás folyamatosságának biztosítása érdekében a belgyógyász szakvizsgával rendelkezők részére azonnali működtetési jog vásárlását

15. A működtetési jog adott (eddig is ellátott) területhez való kötöttségét (koncessziós jog – ajánlom))

16. Önálló (működtetési jog nélküli) vállalkozási formában háziorvosi helyettesítésre lehetőséget adó jogszabály (pl. ÁNTSZ engedély) megalkotását

17. A praxis adás-vételének adó és illetékmentessé tételét

18. Praxisnagyság-arányos rendelési időt (2000 fő felett napi 6 óra)

19. Hogy a jelenlegi kártyaarányos finanszírozás 40 %-a minőségi elemek alapján finanszírozódjon (a jelenlegi 60%-a biztos, a többi változó!!)

20. Hogy a nem TB finanszírozás terhére történő vizsgálatok díját jogszabály határozza meg a szolgáltatókkal előzetesen egyeztetve  (pl, eü. könyv  alkalmassági, szakvélemények adása, nem kötelező védőoltások beadása,  foglalkozásegészségügyi térítési díjak minimal összegének meghatározása stb.)